2016. augusztus 20. szombat, 00:00

Szent KoronaAugusztus 20-án I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk.

István uralkodása alatt (1000-1038) augusztus közepe, pontosabban Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) a törvénylátó napok ideje volt Fejérváron, ahol ekkor ült össze a királyi tanács is. A nap későbbi jelentőségét növelhette, hogy 1038-ban István is épp augusztus közepén halt meg.

 

István halála után augusztus közepe megmaradt törvénylátó napnak, a változás csak a lovagkirály László uralkodása alatt  következett be. 1083-ban a korábban augusztus közepén, 15-én megült törvénylátó nap átkerült 20-ára, és 1083-ban ezen a napon avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt.

Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként.

Az egyházi reformok során 1771-ben XIV. Benedek pápa erősen csökkentette az egyházi ünnepek számát, aminek ez a nap is áldozatul esett.

Mária Terézia rendeletben vetette fel a naptárba az István-napot "nemzeti" ünnepként, amely aztán 1848-ig folyamatosan állami és egyházi ünnep is volt. A Szent István nap ünneplését a szabadságharc bukása után megtiltották.

1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján emlékét törvénybe foglalták, 20-át pedig ismét nemzeti ünnepnek nyilvánították. 1945-ben ezt eltörölték, de a napot az egyházi ünnepek sorában 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették.

Szent István ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt 1949. augusztus 20-ra időzítették. Innentől kezdve 1949-1989 között augusztus 20-a az alkotmány napja lett.

Az "új kenyér ünnepe" eredetileg nem augusztus 20-án volt, és nem is 1947-48-ban találták ki.

A kenyér- és gabonaünnepként ismert Szent István-napi esemény Darányi Ignác nevéhez köthető. Az új kenyér napját a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás is, amikor a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben Szegeden, Péter-Pál napján rendezték meg. A másodikat 1941-ben, Bácska visszacsatolása alkalmából, Szabadkán.

1989 óta a régi hagyományok szerint rendezik meg az augusztus 20-i állami és egyházi ünnepeket, ahol a hagyományok keverednek.

Egy azonban biztos. Szent István király neve és emléke a mai napig él és amíg létezik a magyar nemzet élni is fog.

 

Események

« < Szeptember 2017 > »
H K S K P V V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Partner oldalak

logo_kdszlogo_ikszlogo_biakesz_logoszabadvas