Kereszténydemokrata Néppárt

(KDNP)

Győri Szervezetének

Szervezeti és Működési Szabályzata

A KDNP Győri Szervezetének 2010. december 9-én tartott taggyűlésén a tagság következő tartalmú Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el:

1.

Alapvető rendelkezések

A Kereszténydemokrata Néppárt Győri Szervezetének Szervezeti és Működési Szabályzata ( SZMSZ ) a Párt Alapszabályában foglalt rendelkezéseknek a figyelembe vételével határozza meg a helyi szervezet működésének rendjét.

Az SZMSZ az Alapszabállyal ellentétes, vagy azon túlmenően szabályozó előírásokat nem tartalmazhat.

A Kereszténydemokrata Néppárt Győri Szervezetének értesítési címe a mindenkori elnök által megjelölt elérhetőségi cím mindaddig, amíg a helyi szervezet saját irodával nem rendelkezik.

Az elérhetőségi címet, annak változását, a mindenkori elnök köteles a Párt székhelyére nyilvántartásba vétel végett 8 napon belül bejelenteni.

2.

A helyi szervezet működésének szabályai

A helyi szervezetek a Párt szervezeti alapegysége. A helyi szervezetek élén vezetőség áll, melyet az elnök vezet. A KDNP Győri Szervezetének vezetőségi tagja a titkár és a gazdasági vezető, továbbá három fő vezetőségi tag.

A Vezetőséget a taggyűlés választja.

A helyi szervezet legfőbb döntést hozó szerve a taggyűlés. A taggyűlés összehívása a Párt Alapszabályában meghatározottak szerint történik.

A kialakított gyakorlat alapján a taggyűléseket lehetőség szerint havi rendszerességgel kell tartani. A rendszeres időpontban meghatározott taggyűlésre is kötelező a napirend megjelöléssel meghívó küldése. A meghívót e-mailen, vagy postai úton kell a tagok részére megküldeni.

A taggyűlést a mindenkori elnök vezeti, akit távolléte esetén az elnökségi tagok bármelyike helyettesíthet. A helyettesítést ellátó elnökségi tag személyére az elnök jogosult javaslatot tenni.

A taggyűlésen a napirend kiegészítésére a jelenlévő tagok közül bárki indítványt tehet. A taggyűlés általában nyilvános, amely a párttagok és a pártoló tagok előtti nyilvánosságot jelenti.

Az elnök a taggyűlésre tanácskozási joggal szakértőt vagy vendéget hívhat meg. Szakértő, vagy vendég meghívására a napirendi pont ismeretében a taggyűlés előtti napig bármelyik tag tehet javaslatot. A tag(ok) által tett meghívási javaslat elfogadásáról vagy az elnökség, vagy az elnök dönt. Amennyiben a javaslat tétel és a taggyűlés időpontja között van elnökségi ülés, akkor az elnökség, ennek hiányában az elnök jogosult a meghívásról dönteni.

Indokolt esetben a taggyűlésen zárt ülés tartása is elrendelhető. Az elnökségi és a bizottsági ülés

( amennyiben a helyi szervezeten belül működik bizottság ) mindig zárt.

Abban az esetben, ha a tagok között van parlamenti ill. helyi képviselő, úgy e tagok a munkájukról, a tisztségükkel kapcsolatos tapasztalataikról rendszeresen, de évente legalább kétszer ( első félév lezárását követő és a második félév lezárását követő első taggyűlésen ) beszámolót tartanak.

A taggyűlésen elhangzottakról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő személyére az ülést levezető elnök tesz javaslatot, és személyükről a testület nyílt szavazással dönt. Amennyiben a javasolt személyek a többséget nem kapják meg, az ülés bármely tagja más jegyzőkönyvvezetőt, illetve jegyzőkönyv-hitelesítőket javasolhat.

A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:

- a szervezet megjelölése, az ülés helye és ideje, az ülés megnyitásának ideje, az esetleges zárt ülésre utalás,

- a jelenlévők száma, a testület határozatképessége,

- az ülést vezető elnök , a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő neve,

- a megtárgyalt napirend és az egyes hozzászólások rövid tartalma,

- a meghozott határozatok, a szavazás módja és aránya,

- az ülés bezárásának ideje,

- az ülést vezető elnök (ülést vezető elnökök), a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők aláírása,

- a jegyzőkönyv mellékleteként a jelenléti ív.

- A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet bizalmas iratként kell kezelni. A bizalmas irat őrzéséről a mindenkori elnök köteles gondoskodni. A bizalmas irat kezelésére az elnökség által jóváhagyott szabályzatot kell készíteni.

A helyi szervezet működéséről, gazdálkodásáról évente beszámol a Megyei Választmánynak.

3.

A Győri Szervezeten belül működő bizottságok, szakmai csoportok

A helyi szervezet bizottságot 3 fő részvételével alakíthat. A bizottsági tagok maguk közül megválasztják az elnököt. A bizottságok saját működési szabályzat alapján működnek, melyet az elnökség hagy jóvá. Az alapszervezeten belül alakított bizottságok munkájáról szükség szerint ( de évente legalább egyszer) a bizottsági elnökök a taggyűlésnek tájékoztatást adnak.

A Győri Szervezet a hatékony és eredményes politikai tevékenység kifejtése érdekében a feladatok eredményes végrehajtása, programok sikeres és mind nagyobb tömeget megmozgató megszervezése és lebonyolítása érdekében szakmai csoportokban végzi munkáját.

Az oktatási és kulturális csoport feladata a szociálisan is rászoruló diákok részére segítség nyújtása tanulásban, kulturális programok, előadások szervezése a tagság és a helyi lakosság részére.

A szociális és egészségügyi csoport feladata az élet bármely területén nehézségekkel küzdő állampolgároknak támogatások, gyűjtések szervezése, lebonyolítása, egészségügyi tanácsadás, véradás szervezés és lebonyolítás.

A jogi csoport havi - igény szerint sűrűbb - rendszerességgel ingyenes lakossági és kisvállalkozói jogsegélyszolgálat tartásával segít a rászorulóknak.

Gazdasági és környezetvédelmi csoport - igény szerint ? a KDNP helyi képviselőinek munkájához nyújt szakmai segítséget. A környezetvédelemre nevelés érdekében akciókat szervez ( folyópart tisztítás, városkörnyéki erdők lomtalanítása, stb. ).

A szakmai csoportnak a tagok közül bárki tagja lehet, aki munkájával, szakmai tudásával az adott csoport munkáját kész támogatni.

A szakmai csoportok minden év végén elkészítik javaslatukat a következő évben elvégezni kívánt feladatokról. E programtervről az év utolsó taggyűlésén tájékoztatást adnak. A csoportoknak a tagság által választott vezetőjük van, akik szintén minden évben az utolsó taggyűlésen számot adnak

4.

A párt tagságra és a pártoló tagságra vonatkozó szabályok

A KDNP Alapszabálya szerint:

A párt tagja lehet minden cselekvőképes, választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki elfogadja a párt célkitűzéseit és Alapszabályát, és akit belépési nyilatkozata alapján az illetékes helyi szervezet a tagok sorába felvesz.

Más párt tagja vagy pártoló tagja párttagsága, illetve pártoló tagsága megszüntetése nélkül a Kereszténydemokrata Néppártba nem léphet be; a Kereszténydemokrata Néppárt tagja vagy pártoló tagja tagsági, illetve pártoló tagsági viszonya fenntartásával nem léphet más pártba.

A kettős tagság tilalma alól a Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető elnöksége indokolt esetben felmentést adhat, hogy az Európai Néppárt tagszervezetének tagja beléphessen a Kereszténydemokrata Néppártba, vagy a Kereszténydemokrata Néppárt tagja beléphessen az Európai Néppárt tagszervezetébe.

A felmentés feltétele, hogy a jelölt elfogadja a Kereszténydemokrata Néppárt célkitűzéseit és az Alapszabályt, valamint a taggyűlési határozattal igazolja, hogy a felmentés megadása esetén őt az előzetes felvételt eldöntő helyi szervezet tagjai sorába felveszi.

A kérelmet a tag a saját helyi szervezeténél terjeszti elő.

A helyi szervezet elnöke a kérelmet haladéktalanul megküldi a megyei szervezet elnökségének. A megyei elnökség a kérelmet - véleménye csatolásával - 8 (nyolc) napon belül az Ügyvezető Elnökség elé terjeszti.

A pártba pártoló tagként is be lehet lépni. A párttagság feltételeit a pártoló tagnál is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pártoló tag nem magyar állampolgár, vagy hontalan is lehet.

A pártoló tag részt vehet a helyi szervezet taggyűlésein és a párt tagjai számára nyitott más kereszténydemokrata néppárti rendezvényen, a taggyűlésen felszólalhat, feladatok ellátását vállalhatja, de a párt tagját megillető egyéb jogokat nem gyakorolhatja.

A pártoló tagot a pártoló tagdíj-fizetési kötelezettségen és az elvállalt feladat teljesítésének kötelezettségén túlmenően más kötelezettségek nem terhelik.

A tagsági viszony keletkezésére és megszűnésére az Alapszabály 7.§-ában és 13 §-ában meghatározott rendelkezések az irányadók.

5.

A párttag jogai, kötelezettségei, felelőssége

A KDNP Alapszabálya szerint:

A párt minden tagját - az Alapszabályban foglalt kivételekkel - azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

A párttag jogosult:

- részt venni helyi szervezetének munkájában és a taggyűlések határozatainak meghozatalában,

- a helyi szervezetében, a megyei szervezetében, a központi szervezetben bármely tisztség és testület tekintetében jelöltajánlásra javaslatot tenni, illetve jelöltté válni,

- felszólalni, javaslatot, indítványt tenni a helyi szervezetben, illetve abban a testületben, ahová megválasztották,

- tájékoztatást kérni, javaslattal, indítvánnyal, kritikával fordulni a párt bármely tisztségviselőjéhez, illetve szervéhez, melyre ? ha indokolt - a címzett 30 (harminc) napon belül köteles válaszolni,

- megtekinteni a saját helyi szervezete és a megyei szervezet, valamint a központi szervezet szerveinek nyilvános üléseiről felvett jegyzőkönyveket és saját adatnyilvántartását,

- minden olyan esetben, amikor politikai tevékenység miatt hátrányok, vagy megalapozatlan vádak érik, igénybe veheti a párt védelmét.

A párttag köteles

a. a párt munkájában aktívan részt venni,

b. a pártban és a közéletben végzett tevékenysége során az Alapszabályban, a párt egyéb szabályzataiban előírtakat és a pártszervek határozatait megtartani,

c. kereszténydemokrata párttaghoz, illetve tisztségviselőhöz méltó magatartást tanúsítani,

d. a birtokában lévő vagy tudomására jutott párttitkot megőrizni,

e. tagsági díjat fizetni.

A tagsági díj mértékét az Országos Választmány határozza meg. A helyi szervezet Vezetősége szociális indokok alapján saját elhatározásból vagy kérelemre munkanélküliek, tanulók, nyugdíjasok esetében - egyedi határozattal - a tagdíjat mérsékelheti, vagy elengedheti.

Figyelem felhívás: az OV 2003. december 6. napján hozott határozata:

A tagdíj mértéke 2004. január 1. napjától havonkénti 300.- Ft (háromszáz) forint.

A párttag kötelezettségeinek vétkes megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartozik.

6.

A tagsági viszony megszűnése

A KDNP Alapszabálya szerint:

A tagsági viszony megszűnik: pártoló taggá minősítéssel, kilépéssel, törléssel, kizárással, a tag halálával.

A helyi szervezet taggyűlése pártoló taggá minősítheti azt a tagját, aki a taggyűléseken való részvételi kötelezettségét rendszeresen akár önhibájából, akár más okból nem tudja teljesíteni.

A Győri szervezet részletező szabályozása:

A pártoló taggá való minősítésre az elnökség tehet javaslatot a taggyűlés részére annak a tagnak a vonatkozásában, aki az előző évben tartott taggyűlések legalább egyharmadán nem vett. A pártoló taggá történő minősítés taggyűlés elé való terjesztésére az elnökségnek minden év első negyedévében van csak lehetősége. A pártoló taggá történő minősítésről az érintettet írásban értesíteni kell a döntés meghozatalától számított 15 napon belül.

A KDNP Alapszabálya szerint:

A kilépést a helyi szervezetnél írásban vagy taggyűlésen szóban, lehetőleg a tagsági könyv visszaadásával kell bejelenteni. A kilépés elfogadó határozat nélkül hatályos.

Törléssel szűnik meg annak a tagnak a tagsági viszonya, aki tagdíjat 1 (egy) évig nem fizet és tagdíjhátralékát írásbeli felszólítás ellenére sem egyenlíti ki. A törlésről a helyi szervezet Vezetősége határoz, és arról a tagot írásban értesíti. A határozat ellen a Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottsághoz lehet fellebbezni.

Kizárásnak csak az Alapszabályban meghatározott ok és a Fegyelmi és Etikai Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatása esetén van helye. A pártból ki kell zárni azt a tagot, aki:

- a párttagság feltételeinek nem felel meg,

- a párt jelöltjeként az országgyűlés, megyei (fővárosi) közgyűlés vagy önkormányzati képviselőtestület tagja lesz és nem lép be a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjába, illetve onnan kilép.

A jelen szabály csak akkor alkalmazandó, amennyiben a kettős tagsággal rendelkező tag a szövetségi rendszerhez tartozó másik képviselőcsoportba sem lép be, vagy onnan is kilép.

A pártból ki lehet zárni azt a tagot, aki:

- a párt politikai célkitűzéseivel szembe helyezkedik, vagy azok érvényesítését gátolja,

- a Párt Alapszabályát, Alapelveit, működési elveit súlyosan megsérti, vagy azokkal ellentétes tevékenységet fejt ki,

- a Párt, vagy valamely szervezetének békéjét, belső összhangját súlyosan megzavarja,

- más párt, vagy szervezet színeiben kereszténydemokrata néppárti jelölttel szemben a választásokon (országgyűlési, EU parlamenti és önkormányzati ) elindul,

- bűncselekmény elkövetése miatt jogerős büntetőbírósági ítélet hatálya alatt áll,

- kereszténydemokrata párttaghoz, tisztségviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,

- a testületi zárt ülésen elhangzottakat vagy egyéb párttitkot illetéktelenek tudomására hoz,

- aki párttag társának lejáratása végett vele szemben negatív kampányt folytat, sajtó útján rágalmazást vagy becsületsértést követ el,

- mint a párt tisztségviselője a 28. és 29. §-aival előírt módon teljesítendő kötelezettségeit súlyosan megszegi.

A pártoló tagság megszűnésére a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pártoló tagság törléssel abban az esetben szüntethető meg, ha a pártoló tag 2 (kettő) éven keresztül tagdíjat ? felszólítás ellenére - nem fizet.

Ha a pártoló tag a pártba tagként belép, pártoló tagsági viszonyának ideje a tagsági viszony időtartamának minősül.

7.

A párton belüli választások

A választott tisztségek időtartama

A párt tisztségviselőit és választott testületeinek tagjait az országos önkormányzati választások megtartását követő 3 (három) hónapon belül kell megválasztani. Megbízatásuk a következő általános önkormányzati választást követő tisztújításig tart. A választásokat az Alapszabály 43-47. §-aiban meghatározottak szerint kell lefolytatni.

8.

A helyi szervezet megszűnése

A KDNP Alapszabálya szerint:

A helyi szervezet megszűnhet: egyesüléssel, feloszlással, megszüntetéssel.

A helyi szervezet egyesülhet más helyi szervezettel, ha taglétszáma 3 (három) hónapon keresztül 10 (tíz) fő alá csökken.

A Megyei Választmány Elnöksége megszüntetheti azt a helyi szervezetet, melynek taglétszáma 3 három) hónapon keresztül 10 (tíz) fő alatt van, és nem kíván egyesülni más helyi szervezettel. Ebben az esetben a Megyei Választmány Elnöksége állapítja meg azt a helyi szervezetet, amelynek tagjaivá válnak a megszüntetett helyi szervezet ? csoportot alapító ? tagjai.

A feloszlást a helyi szervezet bejegyzett tagságának kétharmados többsége taggyűlésen mondhatja ki.

Az egyesülésre és a feloszlásra az alapítás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE!

Győr, 2010. december 9.

dr. Pergel Elza

elnök sk.