2010. december 09. csütörtök, 00:00 |
Kereszténydemokrata Néppárt
(KDNP)
Győri Szervezetének
Szervezeti és Működési Szabályzata
A KDNP Győri Szervezetének 2010. december 9-én tartott taggyűlésén a tagság következő tartalmú Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el: 1.
Alapvető rendelkezések
A Kereszténydemokrata Néppárt Győri Szervezetének Szervezeti és Működési Szabályzata ( SZMSZ ) a Párt Alapszabályában foglalt rendelkezéseknek a figyelembe vételével határozza meg a helyi szervezet működésének rendjét. Az SZMSZ az Alapszabállyal ellentétes, vagy azon túlmenően szabályozó előírásokat nem tartalmazhat. A Kereszténydemokrata Néppárt Győri Szervezetének értesítési címe a mindenkori elnök által megjelölt elérhetőségi cím mindaddig, amíg a helyi szervezet saját irodával nem rendelkezik. Az elérhetőségi címet, annak változását, a mindenkori elnök köteles a Párt székhelyére nyilvántartásba vétel végett 8 napon belül bejelenteni. 2.
A helyi szervezet működésének szabályai
A helyi szervezetek a Párt szervezeti alapegysége. A helyi szervezetek élén vezetőség áll, melyet az elnök vezet. A KDNP Győri Szervezetének vezetőségi tagja a titkár és a gazdasági vezető, továbbá három fő vezetőségi tag. A Vezetőséget a taggyűlés választja. A helyi szervezet legfőbb döntést hozó szerve a taggyűlés. A taggyűlés összehívása a Párt Alapszabályában meghatározottak szerint történik. A kialakított gyakorlat alapján a taggyűléseket lehetőség szerint havi rendszerességgel kell tartani. A rendszeres időpontban meghatározott taggyűlésre is kötelező a napirend megjelöléssel meghívó küldése. A meghívót e-mailen, vagy postai úton kell a tagok részére megküldeni.
A taggyűlést a mindenkori elnök vezeti, akit távolléte esetén az elnökségi tagok bármelyike helyettesíthet. A helyettesítést ellátó elnökségi tag személyére az elnök jogosult javaslatot tenni.
A taggyűlésen a napirend kiegészítésére a jelenlévő tagok közül bárki indítványt tehet. A taggyűlés általában nyilvános, amely a párttagok és a pártoló tagok előtti nyilvánosságot jelenti. Az elnök a taggyűlésre tanácskozási joggal szakértőt vagy vendéget hívhat meg. Szakértő, vagy vendég meghívására a napirendi pont ismeretében a taggyűlés előtti napig bármelyik tag tehet javaslatot. A tag(ok) által tett meghívási javaslat elfogadásáról vagy az elnökség, vagy az elnök dönt. Amennyiben a javaslat tétel és a taggyűlés időpontja között van elnökségi ülés, akkor az elnökség, ennek hiányában az elnök jogosult a meghívásról dönteni. Indokolt esetben a taggyűlésen zárt ülés tartása is elrendelhető. Az elnökségi és a bizottsági ülés ( amennyiben a helyi szervezeten belül működik bizottság ) mindig zárt. Abban az esetben, ha a tagok között van parlamenti ill. helyi képviselő, úgy e tagok a munkájukról, a tisztségükkel kapcsolatos tapasztalataikról rendszeresen, de évente legalább kétszer ( első félév lezárását követő és a második félév lezárását követő első taggyűlésen ) beszámolót tartanak. A taggyűlésen elhangzottakról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő személyére az ülést levezető elnök tesz javaslatot, és személyükről a testület nyílt szavazással dönt. Amennyiben a javasolt személyek a többséget nem kapják meg, az ülés bármely tagja más jegyzőkönyvvezetőt, illetve jegyzőkönyv-hitelesítőket javasolhat. A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia: - a szervezet megjelölése, az ülés helye és ideje, az ülés megnyitásának ideje, az esetleges zárt ülésre utalás, - a jelenlévők száma, a testület határozatképessége, - az ülést vezető elnök , a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő neve, - a megtárgyalt napirend és az egyes hozzászólások rövid tartalma, - a meghozott határozatok, a szavazás módja és aránya, - az ülés bezárásának ideje, - az ülést vezető elnök (ülést vezető elnökök), a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők aláírása, - a jegyzőkönyv mellékleteként a jelenléti ív. - A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet bizalmas iratként kell kezelni. A bizalmas irat őrzéséről a mindenkori elnök köteles gondoskodni. A bizalmas irat kezelésére az elnökség által jóváhagyott szabályzatot kell készíteni. A helyi szervezet működéséről, gazdálkodásáról évente beszámol a Megyei Választmánynak. 3.
A Győri Szervezeten belül működő bizottságok, szakmai csoportok
A helyi szervezet bizottságot 3 fő részvételével alakíthat. A bizottsági tagok maguk közül megválasztják az elnököt. A bizottságok saját működési szabályzat alapján működnek, melyet az elnökség hagy jóvá. Az alapszervezeten belül alakított bizottságok munkájáról szükség szerint ( de évente legalább egyszer) a bizottsági elnökök a taggyűlésnek tájékoztatást adnak. A Győri Szervezet a hatékony és eredményes politikai tevékenység kifejtése érdekében a feladatok eredményes végrehajtása, programok sikeres és mind nagyobb tömeget megmozgató megszervezése és lebonyolítása érdekében szakmai csoportokban végzi munkáját.
Az oktatási és kulturális csoport feladata a szociálisan is rászoruló diákok részére segítség nyújtása tanulásban, kulturális programok, előadások szervezése a tagság és a helyi lakosság részére.
A szociális és egészségügyi csoport feladata az élet bármely területén nehézségekkel küzdő állampolgároknak támogatások, gyűjtések szervezése, lebonyolítása, egészségügyi tanácsadás, véradás szervezés és lebonyolítás.
A jogi csoport havi - igény szerint sűrűbb - rendszerességgel ingyenes lakossági és kisvállalkozói jogsegélyszolgálat tartásával segít a rászorulóknak.
Gazdasági és környezetvédelmi csoport - igény szerint ? a KDNP helyi képviselőinek munkájához nyújt szakmai segítséget. A környezetvédelemre nevelés érdekében akciókat szervez ( folyópart tisztítás, városkörnyéki erdők lomtalanítása, stb. ).
A szakmai csoportnak a tagok közül bárki tagja lehet, aki munkájával, szakmai tudásával az adott csoport munkáját kész támogatni.
A szakmai csoportok minden év végén elkészítik javaslatukat a következő évben elvégezni kívánt feladatokról. E programtervről az év utolsó taggyűlésén tájékoztatást adnak. A csoportoknak a tagság által választott vezetőjük van, akik szintén minden évben az utolsó taggyűlésen számot adnak
4.
A párt tagságra és a pártoló tagságra vonatkozó szabályok
A KDNP Alapszabálya szerint: A párt tagja lehet minden cselekvőképes, választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki elfogadja a párt célkitűzéseit és Alapszabályát, és akit belépési nyilatkozata alapján az illetékes helyi szervezet a tagok sorába felvesz. Más párt tagja vagy pártoló tagja párttagsága, illetve pártoló tagsága megszüntetése nélkül a Kereszténydemokrata Néppártba nem léphet be; a Kereszténydemokrata Néppárt tagja vagy pártoló tagja tagsági, illetve pártoló tagsági viszonya fenntartásával nem léphet más pártba. A kettős tagság tilalma alól a Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető elnöksége indokolt esetben felmentést adhat, hogy az Európai Néppárt tagszervezetének tagja beléphessen a Kereszténydemokrata Néppártba, vagy a Kereszténydemokrata Néppárt tagja beléphessen az Európai Néppárt tagszervezetébe. A felmentés feltétele, hogy a jelölt elfogadja a Kereszténydemokrata Néppárt célkitűzéseit és az Alapszabályt, valamint a taggyűlési határozattal igazolja, hogy a felmentés megadása esetén őt az előzetes felvételt eldöntő helyi szervezet tagjai sorába felveszi. A kérelmet a tag a saját helyi szervezeténél terjeszti elő. A helyi szervezet elnöke a kérelmet haladéktalanul megküldi a megyei szervezet elnökségének. A megyei elnökség a kérelmet - véleménye csatolásával - 8 (nyolc) napon belül az Ügyvezető Elnökség elé terjeszti. A pártba pártoló tagként is be lehet lépni. A párttagság feltételeit a pártoló tagnál is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy pártoló tag nem magyar állampolgár, vagy hontalan is lehet. A pártoló tag részt vehet a helyi szervezet taggyűlésein és a párt tagjai számára nyitott más kereszténydemokrata néppárti rendezvényen, a taggyűlésen felszólalhat, feladatok ellátását vállalhatja, de a párt tagját megillető egyéb jogokat nem gyakorolhatja. A pártoló tagot a pártoló tagdíj-fizetési kötelezettségen és az elvállalt feladat teljesítésének kötelezettségén túlmenően más kötelezettségek nem terhelik. A tagsági viszony keletkezésére és megszűnésére az Alapszabály 7.§-ában és 13 §-ában meghatározott rendelkezések az irányadók. 5.
A párttag jogai, kötelezettségei, felelőssége
A KDNP Alapszabálya szerint: A párt minden tagját - az Alapszabályban foglalt kivételekkel - azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. A párttag jogosult: - részt venni helyi szervezetének munkájában és a taggyűlések határozatainak meghozatalában, - a helyi szervezetében, a megyei szervezetében, a központi szervezetben bármely tisztség és testület tekintetében jelöltajánlásra javaslatot tenni, illetve jelöltté válni, - felszólalni, javaslatot, indítványt tenni a helyi szervezetben, illetve abban a testületben, ahová megválasztották, - tájékoztatást kérni, javaslattal, indítvánnyal, kritikával fordulni a párt bármely tisztségviselőjéhez, illetve szervéhez, melyre ? ha indokolt - a címzett 30 (harminc) napon belül köteles válaszolni, - megtekinteni a saját helyi szervezete és a megyei szervezet, valamint a központi szervezet szerveinek nyilvános üléseiről felvett jegyzőkönyveket és saját adatnyilvántartását, - minden olyan esetben, amikor politikai tevékenység miatt hátrányok, vagy megalapozatlan vádak érik, igénybe veheti a párt védelmét. A párttag köteles a. a párt munkájában aktívan részt venni, b. a pártban és a közéletben végzett tevékenysége során az Alapszabályban, a párt egyéb szabályzataiban előírtakat és a pártszervek határozatait megtartani, c. kereszténydemokrata párttaghoz, illetve tisztségviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, d. a birtokában lévő vagy tudomására jutott párttitkot megőrizni, e. tagsági díjat fizetni. A tagsági díj mértékét az Országos Választmány határozza meg. A helyi szervezet Vezetősége szociális indokok alapján saját elhatározásból vagy kérelemre munkanélküliek, tanulók, nyugdíjasok esetében - egyedi határozattal - a tagdíjat mérsékelheti, vagy elengedheti. Figyelem felhívás: az OV 2003. december 6. napján hozott határozata: A tagdíj mértéke 2004. január 1. napjától havonkénti 300.- Ft (háromszáz) forint. A párttag kötelezettségeinek vétkes megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartozik. 6.
A tagsági viszony megszűnése
A KDNP Alapszabálya szerint: A tagsági viszony megszűnik: pártoló taggá minősítéssel, kilépéssel, törléssel, kizárással, a tag halálával. A helyi szervezet taggyűlése pártoló taggá minősítheti azt a tagját, aki a taggyűléseken való részvételi kötelezettségét rendszeresen akár önhibájából, akár más okból nem tudja teljesíteni. A Győri szervezet részletező szabályozása: A pártoló taggá való minősítésre az elnökség tehet javaslatot a taggyűlés részére annak a tagnak a vonatkozásában, aki az előző évben tartott taggyűlések legalább egyharmadán nem vett. A pártoló taggá történő minősítés taggyűlés elé való terjesztésére az elnökségnek minden év első negyedévében van csak lehetősége. A pártoló taggá történő minősítésről az érintettet írásban értesíteni kell a döntés meghozatalától számított 15 napon belül. A KDNP Alapszabálya szerint: A kilépést a helyi szervezetnél írásban vagy taggyűlésen szóban, lehetőleg a tagsági könyv visszaadásával kell bejelenteni. A kilépés elfogadó határozat nélkül hatályos. Törléssel szűnik meg annak a tagnak a tagsági viszonya, aki tagdíjat 1 (egy) évig nem fizet és tagdíjhátralékát írásbeli felszólítás ellenére sem egyenlíti ki. A törlésről a helyi szervezet Vezetősége határoz, és arról a tagot írásban értesíti. A határozat ellen a Megyei Fegyelmi és Etikai Bizottsághoz lehet fellebbezni. Kizárásnak csak az Alapszabályban meghatározott ok és a Fegyelmi és Etikai Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatása esetén van helye. A pártból ki kell zárni azt a tagot, aki: - a párttagság feltételeinek nem felel meg, - a párt jelöltjeként az országgyűlés, megyei (fővárosi) közgyűlés vagy önkormányzati képviselőtestület tagja lesz és nem lép be a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjába, illetve onnan kilép. A jelen szabály csak akkor alkalmazandó, amennyiben a kettős tagsággal rendelkező tag a szövetségi rendszerhez tartozó másik képviselőcsoportba sem lép be, vagy onnan is kilép. A pártból ki lehet zárni azt a tagot, aki: - a párt politikai célkitűzéseivel szembe helyezkedik, vagy azok érvényesítését gátolja, - a Párt Alapszabályát, Alapelveit, működési elveit súlyosan megsérti, vagy azokkal ellentétes tevékenységet fejt ki, - a Párt, vagy valamely szervezetének békéjét, belső összhangját súlyosan megzavarja, - más párt, vagy szervezet színeiben kereszténydemokrata néppárti jelölttel szemben a választásokon (országgyűlési, EU parlamenti és önkormányzati ) elindul, - bűncselekmény elkövetése miatt jogerős büntetőbírósági ítélet hatálya alatt áll, - kereszténydemokrata párttaghoz, tisztségviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít, - a testületi zárt ülésen elhangzottakat vagy egyéb párttitkot illetéktelenek tudomására hoz, - aki párttag társának lejáratása végett vele szemben negatív kampányt folytat, sajtó útján rágalmazást vagy becsületsértést követ el, - mint a párt tisztségviselője a 28. és 29. §-aival előírt módon teljesítendő kötelezettségeit súlyosan megszegi. A pártoló tagság megszűnésére a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pártoló tagság törléssel abban az esetben szüntethető meg, ha a pártoló tag 2 (kettő) éven keresztül tagdíjat ? felszólítás ellenére - nem fizet. Ha a pártoló tag a pártba tagként belép, pártoló tagsági viszonyának ideje a tagsági viszony időtartamának minősül. 7.
A párton belüli választások
A választott tisztségek időtartama
A párt tisztségviselőit és választott testületeinek tagjait az országos önkormányzati választások megtartását követő 3 (három) hónapon belül kell megválasztani. Megbízatásuk a következő általános önkormányzati választást követő tisztújításig tart. A választásokat az Alapszabály 43-47. §-aiban meghatározottak szerint kell lefolytatni. 8.
A helyi szervezet megszűnése
A KDNP Alapszabálya szerint: A helyi szervezet megszűnhet: egyesüléssel, feloszlással, megszüntetéssel. A helyi szervezet egyesülhet más helyi szervezettel, ha taglétszáma 3 (három) hónapon keresztül 10 (tíz) fő alá csökken. A Megyei Választmány Elnöksége megszüntetheti azt a helyi szervezetet, melynek taglétszáma 3 három) hónapon keresztül 10 (tíz) fő alatt van, és nem kíván egyesülni más helyi szervezettel. Ebben az esetben a Megyei Választmány Elnöksége állapítja meg azt a helyi szervezetet, amelynek tagjaivá válnak a megszüntetett helyi szervezet ? csoportot alapító ? tagjai. A feloszlást a helyi szervezet bejegyzett tagságának kétharmados többsége taggyűlésen mondhatja ki. Az egyesülésre és a feloszlásra az alapítás szabályait kell megfelelően alkalmazni. CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE!
Győr, 2010. december 9.
dr. Pergel Elza elnök sk.
|